BS 8539 szerinti próbaterheléses vizsgálat: terhelések, mintanagyság és megfelelőségi feltételek

A próbaterheléses vizsgálat helyszíni vizsgálat, amely során a beépített rögzítőelemet meghatározott próbaterheléssel terhelik, hogy ellenőrizzék a szakszerű beépítést. A BS 8539:2012+A1:2021 a 9.3. pontban írja elő a próbaterhelést, módszerét pedig a B.3. melléklet ismerteti.

A próbaterheléses vizsgálat kizárólag a beépítés minőségét ellenőrzi. Nem igazolja, hogy a rögzítőelem alkalmas az alapanyaghoz: ezt a rögzítőelem európai műszaki értékelése (ETA) vagy a megengedett ellenállás meghatározására végzett vizsgálatok igazolják. Lásd: mikor szükséges helyszíni vizsgálat.

A próbaterhelés a karakterisztikus hatás és a próbatényező szorzata: Np = NEk × ν_P,test (a BS 8539 B.11 egyenlete).

• N_Ek, a karakterisztikus hatás: a tervezés szerint egy horgonyra ható terhelés, biztonsági tényezők nélkül. Néha tényező nélküli terhelésnek is nevezik. Értékét a tervező adja meg.
• ν_P,test, a próbatényező: értékét a rögzítés előírásáért felelős mérnök választja meg. A BS 8539 ajánlott értékei: 1,5, ha a horgonyok legalább 2,5%-át (de kevesebb mint 5%-át) vizsgálják, és 1,25, ha legalább 5%-át. Több horgony vizsgálata kisebb terhelést tesz lehetővé.

A próbaterhelés nem haladhatja meg a gyártó által az adott horgonyra, méretre és alapanyagra ajánlott teherbírás (Nrec) 1,5-szeresét, amennyiben Nrec ismert. N_rec értékének figyelembe kell vennie a kis tengelytávolság vagy peremtávolság miatti esetleges csökkentést.

A terhelésszámító oldalunk ezt a módszert az előzetes vizsgálati kalkulátor mellett ismerteti.

A munkán elhelyezett horgonyok legalább 2,5%-át vizsgálja próbaterheléssel, de minden különálló területen legalább 3 darabot. A horgonyokat véletlenszerűen válassza ki.

Ossza a munkát különálló területekre mindenhol, ahol olyan változás történik, amely befolyásolhatta a horgonyok beépítését: más szerelőcsapat vagy más horgony, eltérő fal- vagy födémanyag, illetve olyan homlokzat, amely a többitől eltérően öregedett az időjárás hatására. Minden területre külön-külön legalább 3 vizsgálat vonatkozik.

A próbaterhelés során a dübelt lassan és egyenletesen terheljük a próbaterhelésig, amelyet 30 másodperc alatt érünk el, miközben figyeljük a dübelt és az alapanyagot.

1. Ellenőrizze, hogy a dübel megegyezik-e az előírttal, és egyeztesse a próbaterhelés értékét a vizsgálat megrendelőjével.
2. Helyezze a hidat a dübel fölé. Betonban végzett próbaterhelésnél a legközelebbi alátámasztás akár 0,5 × hef távolságra is lehet a dübel tengelyvonalától, ami a legtöbb próbaterheléshez megfelelő. A hef a hatásos beágyazási mélység. Falazatban lehetőség szerint a szomszédos falazóelemekre helyezze a lábakat; nagy méretű elemeknél a legközelebbi alátámasztás 0,5 × h_ef távolságig közelíthet. Lásd: a híd kiválasztása.
3. Csatlakoztassa a vizsgálókészüléket a dübelhez úgy, hogy a terhelés a dübel tengelye mentén hasson. Lásd: a vizsgálókészülék csatlakoztatása.
4. A terhelést fokozatosan növelje. Jegyezze fel a terhelést, ha a dübel elmozdulni kezd.
5. A próbaterhelés elérésekor rögzítse a terhelést, és vizsgálja meg, van-e elmozdulás, repedés vagy sérülés.
6. Engedje le a terhelést, szerelje le a vizsgálókészüléket, és rögzítse az eredményt.

Próbaterhelésnél általában nincs szükség az elmozdulás részletes mérésére, mivel bármilyen elmozdulás már nem megfelelő eredményt jelent. Rendszerint elegendő egy szemrevételezés vagy hézagmérő használata a dübel és az alapanyag közötti csatlakozásnál.

A dübel akkor felel meg a próbaterhelésen, ha elmozdulás nélkül, a dübel vagy az alapanyag sérülése vagy alakváltozása nélkül viseli a próbaterhelést. Minden elmozduló vagy sérült dübelt nem megfelelőként kell rögzíteni.

A nem megfelelő dübeleket jelölje meg vagy távolítsa el, hogy ne kerüljenek használatba.

Ha egy dübel nem felel meg a próbaterhelésen, derítse ki az okát, és vizsgáljon meg további dübeleket. Egy helyesen kiválasztott és helyesen beépített dübel nem hibásodhat meg a próbaterhelésnél, ezért minden hibát annak jeleként kell kezelni, hogy a kiválasztásban vagy a beépítésben valami hibás lehet.

• 1 hiba egy területen: vizsgálja ki az okát, és növelje az adott területen vizsgált dübelek számát a dübelek 5%-ára, de legalább 6 darabra.
• 1-nél több hiba egy területen: vizsgálja meg az összes dübelt, derítse ki az okokat, és vizsgálja felül az előírást. A BS 8539 100%-ot ír, és nem korlátozza ezt a területre, ezért kérdezze meg a tervezőt, hogy a területre vagy a teljes munkára gondol-e.

Tájékoztassa a tervezőt és a kivitelezőt a megállapításokról, hogy orvosolni tudják a hibát. A nem megfelelő dübel cseréje előtt a tervező határozza meg, mi kerüljön a helyére, mivel az előírás változhat; ezután egy szakképzett szerelő építi be. Általános gyakorlat új furatok fúrása a tervező által meghatározott helyeken. A régi furat újrahasznosításához előbb a gyártó vagy egy szakértő jóváhagyása szükséges.

A vizsgáló a történteket jelenti. A jelentés tényeket rögzít, és nem hagyja jóvá a rögzítést. Lásd: mit tartalmaz a helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv.