Röviden
A BS 8539 szerint a rögzítőelemeket helyszínen vizsgálják a megengedett ellenállás meghatározására, ha a gyártónak nincs adata az adott alapanyagra, vagy a beépítés ellenőrzésére próbaterheléssel, a rögzítőelemek legalább 2,5%-án és területenként legalább 3 darabon. Az európai műszaki értékeléssel (ETA) rendelkező rögzítőelemnél, ha azt az ETA keretein belül használják, és hozzáértő személy felügyelet mellett építi be, egyik vizsgálat sem szükséges.
Ez az útmutató ismerteti, hogyan kell megtervezni és elvégezni a helyszíni vizsgálatokat a BS 8539:2012+A1:2021 szerint. Nem helyettesíti a szabványt, a rögzítőelem gyártójának adatait, sem a munkáért felelős tervező vagy mérnök utasításait, aki meghatározza a vizsgálati tervet, a terheléseket és a tényezőket. A vizsgálat azt rögzíti, ami az adott napon történt; nem minősít egy rögzítést használatra alkalmasnak.
Főbb adatok
| A helyszíni vizsgálat céljai | 2 (megengedett ellenállás; a beépítés minősége) |
|---|---|
| Rögzítőelemek száma egy előzetes vizsgálatsorozatban | 5, kizárólag a vizsgálathoz beépítve |
| Legkisebb próbaterhelési minta (BS 8539) | A rögzítőelemek 2,5%-a, és minden elkülönülő területen legalább 3 |
| Legkisebb próbaterhelési minta (NASC TG4:25, állványkikötések) | 5% (minden 20-ból 1), és minden elkülönülő területen legalább 3 |
| Ω, ha a rögzítőelemet húzott (repedt) betonra méretezték | 0,7 |
Miért vizsgálják a rögzítőelemeket a helyszínen?
A rögzítőelemeket a helyszínen a megengedett ellenállás meghatározására vagy a beépítés minőségének ellenőrzésére vizsgálják, és a BS 8539:2012+A1:2021 a kettőt külön kezeli.
- A megengedett ellenállás meghatározása. A gyártónak nincs terhelési adata az adott munkahely alapanyagára, így a vizsgálatok döntik el, mekkora terhelést viselhet ott a rögzítőelem. A BS 8539 ezeket a 9.2. pontban írja elő, a módszereket a B.2. melléklet tartalmazza. Olvassa el az előzetes vizsgálatokról és a vizsgálati terhelésről szóló cikket, vagy számolja ki vizsgálatiterhelés-kalkulátorunkkal.
- A beépítés minőségének ellenőrzése. A már beépített rögzítőelemeket próbaterhelésre terhelik, hogy igazolják a helyes beépítést. A BS 8539 ezeket a 9.3. pontban írja elő, a módszert a B.3. melléklet tartalmazza. Olvassa el a próbaterhelés magyarázatát.
A próbaterhelés nem igazolja, hogy a rögzítőelem alkalmas az adott alapanyagra. Csak azt mutatja, hogy a vizsgált rögzítőelemeket megfelelően építették be. A rögzítőelem kiválasztása a tervező feladata, és a tervező vagy a munkáért felelős mérnök dönti el, milyen vizsgálatok szükségesek.
Mikor nem kell vizsgálat a megengedett ellenállás meghatározásához?
Nem kell vizsgálat a megengedett ellenállás meghatározásához, ha a rögzítőelem ETA-val rendelkezik, és az alapanyag megfelel az ETA feltételeinek. Ilyenkor az ETA terhelési adatai érvényesek.
Falazatnál a „megfelel a feltételeknek” két dolgot jelent: a helyszíni falazóelemek szilárdsága legalább akkora legyen, mint az ETA-ban megadott érték, méretük pedig ne legyen kisebb az ott felsoroltaknál. Ha a falazóelemek gyengébbek vagy kisebbek, vizsgálat szükséges a BS 8539 B.2.2. melléklete szerint.
Betonnál ritkán van szükség ilyen vizsgálatra, mert a BS 8539 ott ETA-val rendelkező rögzítőelemeket javasol. Kivétel, ha az adott munkához nincs megfelelő ETA-s rögzítőelem, vagy ha a beton állapota miatt kétséges az ETA adatainak érvényessége.
Mikor nem kell próbaterhelés?
A BS 8539 szerint nem kell próbaterhelés, ha az ETA-val rendelkező rögzítőelemet az adott munkához méretezték és választották ki, és az ETA előírásai szerint, hozzáértő, felügyelt szerelő építette be.
Más előírások többet is megkövetelhetnek. Állványkikötéseknél a NASC TG4:25 minden állványozási munkánál próbaterhelést ír elő, a már meglévő rögzítőelemeknél is. Lásd: állványkikötések próbaterhelése. Kövesse a munkára vonatkozó műszaki előírást: ha az próbaterhelést ír elő, akkor arra szükség van.
Mely rögzítőelemeket nem szokták vizsgálni?
Háromféle rögzítést általában nem vizsgálnak a helyszínen, és némelyiküknél a próbaterhelés gyakorlatilag nem is kivitelezhető:
- minden bebetonozott elem: a betonozáskor elhelyezett horgonycsavarok és horgonysínek;
- közvetlenül beütött vagy becsavart rögzítések: gáz- vagy patronos szegbelövővel bejuttatott szegek, önfúró csavarok és kis betoncsavarok;
- könnyű terhelésű műanyag dübelek nem teherhordó célra.
Ha bizonytalan abban, hogy egy rögzítést vizsgálni kell-e, kérdezze meg a statikus mérnököt és a rögzítőelem gyártóját.
Mit nem tud kimutatni a helyszíni vizsgálat?
A helyszíni vizsgálat nem tudja kimutatni, hogyan viselkedik a dübel repedt betonban. A helyszíni vizsgálatok csak repedésmentes betonban igazolják a teherbírást. Ha a dübelt húzott, várhatóan repedezett betonba tervezik, a tervező a megengedett ellenállás vizsgálattal történő meghatározásakor 0,7 értékű Ω állapottényezőt alkalmaz. Ez megnöveli az előzetes vizsgálati terhet, illetve csökkenti a tönkremenetelig végzett vizsgálatokból számított ellenállást. A próbaterhelésnél az Ω nem alkalmazandó.
A nyírás külön kérdés. Az előzetes vizsgálati terhet kizárólag húzásra határozzák meg, ezért ha a dübel nyíróerőt is visel, kérdezze meg a felelős mérnököt, hogy a vizsgálati terhet meg kell-e növelni, hogy mindkettőre maradjon tartalék. Nyírási vizsgálatot ritkán végeznek: lásd nyírási vizsgálat.
Milyen vizsgálatra van szükség az adott munkánál?
| Helyzet a munkaterületen | Szükséges vizsgálat | BS 8539 hivatkozás |
|---|---|---|
| ETA-val rendelkező dübel, az alapanyag megfelel az ETA-nak | Nincs szükség vizsgálatra a megengedett ellenállás meghatározásához | Nem szükséges |
| ETA-val rendelkező dübel, a falazat gyengébb vagy kisebb, mint az ETA-ban megadott | Tönkremenetelig végzett vizsgálatok: legalább 15 az EAD és annak Műszaki jelentése szerint, vagy 5–15 statisztikai értékeléssel | B.2.2 és B.2.2.1 melléklet |
| Nincs az alapanyagra vonatkozó ETA-val rendelkező dübel, vagy a beton állapota kétséges (a dübeltípust a gyártójának jóvá kell hagynia az adott alapanyaghoz) | Előzetes vizsgálat 5 dübelen, vagy 5–15 tönkremenetelig végzett vizsgálat statisztikai értékeléssel | B.2.3.1 és B.2.3.2 melléklet |
| Beépített dübelek, a beépítés minőségét ellenőrizni kell | Próbaterhelés mintán | 9.3 pont és B.3 melléklet |
| ETA-val rendelkező dübel, amelyet szakképzett személy felügyelet mellett az ETA szerint tervezett, választott ki és épített be | A BS 8539 szerint nincs szükség próbaterhelésre | Nem szükséges |
Ki dönti el, hogy szükség van-e vizsgálatra?
A tervező vagy a munkáért felelős mérnök dönti el, hogy szükség van-e vizsgálatra, milyen típusúra, hány darabra és milyen terhelésig. A vizsgáló elvégzi a vizsgálatokat, és jelentést tesz az eredményekről. A vizsgálati jegyzőkönyv tényeket rögzít. Nem hagyja jóvá a rögzítést használatra, és a vizsgáló ilyen következtetést csak megfelelő képesítés birtokában vonhat le. Lásd mit tartalmaz a helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv.
További kérdések
Igen. Az ETA-val rendelkező rögzítőelemnél vizsgálatokkal kell meghatározni a megengedett teherbírást, ha az alapanyag kívül esik az ETA feltételein, például ha a falazóelemek gyengébbek vagy kisebbek az ETA-ban megadottnál. Próbaterheléses vizsgálatra akkor is szükség lehet, ha a rögzítőelemet nem hozzáértő szakember építette be felügyelet mellett, vagy ha a munka műszaki előírása ezt kéri.
Nem. A próbaterheléses vizsgálat során a beépített rögzítőelemet egy meghatározott próbaterhelésig terhelik, és ellenőrzik, hogy elmozdulás vagy károsodás nélkül megtartja-e. A tönkremenetelig tartó vizsgálat, amelyet néha kihúzóvizsgálatnak is neveznek, a rögzítőelemet a tönkremenetelig terheli a teherbírás mérése céljából. A tönkremenetelig tartó vizsgálatokat a megengedett teherbírás meghatározására használják, soha nem a munkán ténylegesen felhasználásra kerülő rögzítőelemeken.
Nem. A próbaterheléses vizsgálat csak azt igazolja, hogy a vizsgált rögzítőelemeket megfelelően építették be. Azt, hogy egy rögzítőelem alkalmas-e az adott alapanyagba, az ETA-ja vagy a megengedett teherbírás meghatározására végzett vizsgálatok mutatják meg.
A BS 8539 azt javasolja, hogy a rögzítőelemek alkalmazásának minden lépését, a vizsgálatot is beleértve, hozzáértő szakemberek végezzék. Az iparági képzési programok értékelik és tanúsítják a vizsgálókat. Ellenőrizze, hogy a vizsgáló rendelkezik-e képesítéssel a kért vizsgálattípusra. A képzési programok a megengedett teherbírás meghatározására szolgáló vizsgálatokhoz magasabb fokozatú vizsgálót írhatnak elő, mint a próbaterheléses vizsgálatokhoz.
Az állványrögzítésekre a NASC TG4:25 vonatkozik, amely hivatkozásai között felsorolja a BS 8539-et, de az állványokra saját tényezőket és mintanagyságokat határoz meg. Például minden projekten a rögzítőelemek legalább 5%-án próbaterheléses vizsgálatot ír elő. Lásd: állványrögzítő elemek.
Források
- BS 8539:2012+A1:2021 Gyakorlati szabályzat a betonba és falazatba utólag beépített rögzítőelemek kiválasztásához és beépítéséhez, 9.2. és 9.3. pont, valamint B melléklet, BSI
- NASC TG4:25 Állványok rögzítőrendszerei, 9.5. és 9.6. szakasz, NASC
Vizsgálja a rögzítőelemeket a megfelelő eszközzel
A Staht t25 és t60 digitális kihúzásvizsgálói 25 kN, illetve 60 kN terhelésig végzik a rögzítőelemek próbaterheléses vizsgálatát, nagyobb támaszközhöz való hidakkal.